Az Év Gyermekkönyve-díj
       

Az Év Gyermekkönyve-díjat az IBBY (International Board on Books for Young People, Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) Magyar Szekciója ítéli oda az előző év legjobb, legsikeresebb új magyar gyerekkönyveinek, illetve azoknak, akik kiemelkedőt nyújtottak a gyerekeknek szóló irodalom, illusztráció, könyvkiadás valamely részterületén. A díj célja a magyar gyerekirodalom kiemelkedő alkotóinak elismerése és elismertetése.   

Az Év Gyermekkönyve 2009. díjazottjai:

Szijj Ferenc

Zöldség Anna és a beszélő póniló című mesekönyvéért

Mánes Ágnes rajzaival
Pozsonyi Pagony, 2008.

Ha az IBBY különdíjjal jutalmazná az Év Legzöldebb Könyvét, a 2008-as "termésből" egyértelműen Szijj Ferenc Zöldség Anna és a beszélő póniló című kötete részesülne ebben a megtiszteltetésben. Hogy ez egy abszurd fölvetés? Oh, persze hogy az! Sárgarépa és Petrezselyem Anna királykisasszony - röviden: Zöldség Anna - birodalmában, Kaprnyicában szinte minden abszurd egy kissé.

Azt mondják, mi most épp nem Kapornyicában vagyunk? Nos, talán igazuk van. A Mammut bevásárlóközpont valóban közelebb van ide, mint a körömhidai óriás élménycentrum - de nem lehetünk messze Kapornyicától, ebben biztos vagyok. Sőt az a sanda gyanúm, a jelenlévők mind egy-egy szomszédos birodalomból érkeztek! S ahogy így végignézek Önökön - már megbocsássanak -, a felől sincs semmi kétségem, hogy nem egy hazardőr ezredeshez hasonló hivatalos öltöztető és nem egy Haén Cicához hasonló főszakács ül velem szemben.

Hogy ne beszéljek zöldségeket? Na jó, komolyra fordítom a szót. Szijj Ferenc egyszer már megteremtett egy olyan világot (az is tele volt zöldséggel!), amelyben minden mesei elem a szokásostól eltérően működött. A Szuromberek királyfit "szellemes, derűs >kétfedelű< történet"-ként köszöntötték annakidején - de Zöldség Anna világa (már csak azért is, mert nem egy hosszú, hanem nyolc könnyebben befogadható kaland során ismerheti meg az olvasó) egyértelműbben szólítja meg a gyerekeket, és biztonságosabb-barátságosabb világnak tűnik.

Mindebből kiderül: ez a mesefüzér valóban a 2008-as év legzöldebb könyve, de nem ezért szeretjük. És most már nem is ragoznám tovább: szeretjük, ez a legfontosabb. Az Év Gyermekkönyve-díj 2008 Szijj Ferenc Zöldség Anna és a beszélő póniló című kötetét is megilleti - lehet szaladni a Kalapvető-rétre!

Tamás Zsuzsa

Lackfi János

Kövér Lajos aranykeze című regényéért

Molnár Jacqueline rajzaival
Noran 2008.

A kortárs gyermekirodalom tele van furcsábbnál furcsább hősökkel. Immár nem feltétel a szépség, a daliás termet, de még a furfangos észjárás sem. Lackfi János hőse, Kövér Lajos méltó párja Frodónak, Bux Barnabás Boldizsárnak, Bruckner Szigfridnek, Fitzhuber Dongónak vagy épp Szuromberek királyfinak. Daliásnak épp őt sem nevezhetnénk, sőt - mondjuk ki nyíltan - Lajos kövér, méghozzá nagyon. Ahogy azt a szerzőtől megtudjuk: "Naponta legalább háromszor öt kiló kenyérkét, háromszor öt rudacska párizsit és háromszor öt literke tejet pakolt be szépen a hasába." De nem ezért szerethető mesehős. Lajosnak aranyszíve van, nem csoda, hogy jó barátja Felle Kálmán, Seprő János, Patisszon József, Üllő Péter, Sükür Halkereki és Sovány Laci is. (Utóbbi kettő nemzetközi hírű súlyemelőbajnok - lásd erről a korábbi, Kövér Lajos színre lép című könyvet.)

E regény legfontosabb tanulsága már az első fejezet végén elhangzik, és később is többször megismétlik a szereplők: "Lajos, neked aztán aranykezed van!"

Hogy ez tanulságnak kevés lenne? Kétségtelen, a szerző nem úgy tanít, ahogy azt a fabulák írói tették. Regényének legfőbb erénye nem a didaktikusság, a minden áron tanítani, nevelni akarás. Ehelyett igényes, szellemes nyelvhasználat, beszélő nevek, nyelvi játékok és sok humor jellemzik a szöveget. Lázár Ervin bizonyára büszkén mosolyog odafenn.

De ne feledkezzünk el a cselekményről sem. Bár az írók egy része manapság lemond róla, az olvasók, az olvasó gyerekek igénylik, szeretik a kalandot. Kövér Lajos élete pedig nem épp eseménytelenségéről híres. A regény számtalan színes alakja körül zajlanak az események. Versengésekről, sportversenyekről, ősi titkokról és nyomozásról is olvashatunk, s bár vér nem folyik, néhány rejtői pofon is elcsattan, ami után kötözködő vagányok akrobatikus mozdulatokkal kísért röpte jelent látványosságot a kerecsendi éjszakában. És a regény végén megjelenik a szerelem is, bár Sellő Zsófia vízilabdázó és Kövér Lajos amatőr súlyemelő románca vélhetően egy következő történetben teljesedik majd ki.

Lackfi János nem először kapja meg az Év Gyerekkönyve-díjat, s ami korábban még nem fordult elő: ugyanaz a szerző két különböző műnemben írt könyvvel lett díjazott. 2004-ben verseskötetével, ezúttal pedig egy regénnyel érdemelte ki az elismerést.

Kedves Lackfi János, neked aztán tényleg aranykezed van!
Gombos Péter

Békés Rozi

Pásztor Árpád Muzi című kötetének illusztrálásáért.

Móra Kiadó 2008.

Békés Rozi illusztrátori munkásságát régóta kísérem figyelemmel.

Mindig nagy érdeklődéssel veszem kezembe az új illusztrált könyveit. Vajon mit is tud hozzátenni már kialakult stílusához, szemléletéhez. Egy olyan illusztrátor, akinek már kialakult, úgymond lezárt stílusa van, a megújulása nem látványos, de annál átgondoltabb és szakmailag megalapozottabb. Ugyanis Békés Rozi egy olyan generáció képviselője, aki munkásságával mintegy összekötő hidat képez a fiatal és a közép generáció között. Munkáira jellemző az érett rajztudás, nagyvonalú vázlatszerű frissességgel vet papírra, amit még a nyomdai munkálatok sem tudnak tönkretenni, izgalmas frissességük megmarad. Jó látni ezt a laza, de az illusztrátor szakmát teljes biztonsággal művelő nagyvonalú stílust. Az ember szinte kedvet kap folytatni illusztrációit. Művei már-már befejezetlennek tűnnek, de ez csak látszat, mert itt minden pontosan a helyén van, se több, se kevesebb, ennyi pont elég, és ettől jók illusztrációi.

Öröm számomra, hogy az idén a zsűri Békés Rozi munkásságát, de tavaly a Móra kiadónál megjelent könyve alapján illusztrátor kategóriában IBBY díjban részesítette.

Gratulálok a díjazottnak.
Sárkány Győző

Pacskovszky Zsolt

Timothée de Fombelle Ágrólszakadt Tóbiás
című regényének műfordításáért

Móra 2008.

Rövid életrajza a honlapjáról:"1968-ban születtem Celldömölkön. Tanulmányaimat /francia szak/ az ELTE-n és brüsszeli ULB-n végeztem. Voltam képesítés nélküli tanár, könyvesbolti eladó, nyelvtanár, hírfordító, nemzetközi titkár-jelenleg elsősorban műfordításból élek."

Több novellája jelent meg, az első a Fagy című ,a Holmi 1990.12-es számában.
Három önálló kötete: Záróra, Intim, Moribond , hangjátékai ,több filmforgatókönyve, szerkesztői munkák jellemzik írói munkásságát.
Műfordításokkal már az 1990-es évek közepétől jelentkezik.

2008-as év fordításai: Boris Vian novellák, melyek Blues egy fekete macskáért című kötetben jelentek meg a Cartaphilus Kiadónál.
A díjat Timothée de Fombelle: Ágrólszakadt Tóbiás című gyermekregényének fordításáért kapja , mely a Móra Kiadónál jelent meg.
"A regény főhőse másfél milliméter magas, korához képest nem túl nagy. A fa lakói között él, akik ágakon és leveleken épített otthonukon túl nem ismernek más világot."

S ezt a nagyon emberi világot beszédes nevekkel jellemzi az író - fordító: például : Borongó Bernát, Furkó Döme, Alsólombos, Csücsöktáj, Csicsergő ,Kis Fajáró, Zordon Odó.
A könyv remek olvasmány, köszönhetően a fordítónak is, akinek saját honlapját is érdemes felkeresni.

Gratulálunk a díjhoz és további sikereket kívánunk!

Kucska Zsuzsa

Mosonyi Alíz

Életmű és munkásságának elismeréséül

Volt egyszer egy Mari nevű szekrény - így kezdődik a Szekrénymesék című, feledhetetlen kötet valamennyi története. És "van egyszer" egy Mosonyi Aliz nevű író, a Szekrénymesék és a Boltosmesék és még igen sokféle mesék mesélője, aki úgy szólt az olvasóhoz -, gyerekhez és felnőtthöz egyaránt -, ahogyan előtte még senki. És az olvasók felütötték a fejüket és füleltek, és elkezdték keresni a könyveit, és azóta le sem teszik, hanem adják kézről kézre, apa a fiának és anya a lányának, sőt, talán a Mari nevű szekrények a boltosoknak és viszont. És ezt a máshoz nem hasonlítható hangot meghallották a színházak és bábszínházak is, és sorra kérik az írót, hogy dolgozzék nekik, mert az ő hangján akarják elmondani nézőiknek nem csupán az eredeti Mosonyi Aliz-meséket, hanem a Varázsfuvolát, a Hamupipőkét, a Csipkerózsikát, de még az Illemtant is.

Nemrégiben kerestem valamit az Interneten, egy webáruház katalógus-oldalán, és ott, a képernyőn, az online áruházban, ahol tudvalévőleg nem különböztetik meg a macskaeledelt a könyvtől, és a kindertojást tojó, fröccsöntött húsvéti nyulat az írótól, hirtelen belebotlottam a "könyvterméklistába" - ahogyan a webvilágban az irodalmat nevezik - és ott ebbe a kifejezésbe: Márka: Mosonyi Aliz. És az első felszisszenés után arra gondoltam: nem is rossz. Sőt. Mert Mosonyi Aliz valóban márka. A minőségé. A másokéhoz nem hasonlító derűé, a szelíd groteszké, mely rabul ejti az olvasót.

Mosonyi Aliz ritkán jelenik meg a nyilvánosság előtt - akár azt is mondhatnánk: rejtőzködő alkat. Az író személyes ismertségét, hírét-nevét ugyan fokozhatja a gyakori jelenlét, de a lényeghez, az írás, a mű színvonalához a nyüzsgés nem ad hozzá semmit - el sem vesz belőle.

És Mosonyi Aliz, akár megjelenik itt-ott személyesen, akár nem, velünk van, mert bennünk van, Budapest- és boltos- és szekrény-meséivel, feledhetetlen szekrénylakóival. Egyszóval: belénk írta magát.

Mi pedig boldogan adjuk át neki az Év Gyermekkönyve 2008 életműdíját, abban a reményben, hogy tovább ír nekünk és belénk - egyszóval tovább gazdagít bennünket azzal, amit ő, és csakis ő tud.
Békés Pál